Napfogyatkozás

A természeti jelenségek közül a leglátványosabb és legérdekesebb a teljes napfogyatkozás. A rövid nappali sötétség, amikor a Hold eltakarja a Napot, csodálatos élmény. Ugyanakkor rendkívül ritka esemény, egy adott földrajzi helyről átlagosan csak 400 évente figyelhető meg.

A napfogyatkozás típusai:

részleges teljes gyűrűs hibrid

Vérhold

A vérhold, a holdfogyatkozás egy fajtája, csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld, a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik. Emiatt vöröses-narancssárga színe van a Holdnak, ezért hívják vérholdnak.

Telihold ősi nevei:

január - Farkas február - Havas március - Féreg április - Rózsaszín május - Virágos június - Eper július - Szarvas/bika augusztus - Tokhal szeptember - Kukorica vagy Aratási október - Vadász vagy Vérhold november - Hód december - Hideg vagy Hosszú éjszakai

Kék Hold

A kék Hold egy olyan égi jelenség, amelynek természetéből adódóan semmi köze nincs a kék színhez. A kék Hold azt jelenti, hogy egy hónapban kétszer van Telihold. A NASA adatai alapján a kék Hold kb. 3 évente fordul elő.

A Hold valójában nem kék ilyenkor, csak néhány porszem, felhő, szmog és az időjárási tényezők befolyásolják, hogy ezt a színt látjuk. A természet képes kék színű Holdat produkálni a nagyobb vulkánkitörések után, mikor hatalmas mennyiségű hamu éri el a Föld légkörének tetejét.

Perseidák

A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A hullócsillagokat Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik. A köztudatban augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A raj sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban.

Tejút

A Tejútrendszernek a Földről látható része a Tejút. Ez lényegében egy halvány, felhőszerű sáv, amely az egész éjszakai égbolton áthúzódik, és onnan figyelhető jól meg, ahol tiszta a levegő, kicsi a páratartalom és a fényszennyezés. Azért tűnik számunkra sávnak, mert galaxisunk korong alakú.

A csillagok és gázfelhők a galaxisközépponttól vett távolságtól lényegében függetlenül 220 km/s sebességgel keringenek. A távolságfüggetlen rotációs sebesség ellentmond a Kepler-törvényeknek és azt jelzi, hogy a Tejútrendszer tömegének nagy része nem ad le és nem is nyel el elektromágneses sugárzást. Ezt a tömeget "sötét anyagnak" nevezik.

A Tejút fényét az azt alkotó csillagok adják. A Tejutat nem csak fényes csillagok alkotják, megfigyelhető anyagának körülbelül 5 tömegszázaléka csillagközi anyag (por és gáz).